Balavány Poszt

2012\07\23

Tisztogat és hazudik az MTVA: dokumentumokkal

MTVA szülői levél 3.jpg      MTVA szülői levél 2.jpg      MTVA szülői levél 1.jpgthész.jpg

Az MTI-közlemény azt álította, hogy nyugdíjba vonult a karnagy, azonban a szerkesztőségem birtokába került dokumentumok szerint szanzsén kirúgták.

Nem mintha az MSZP-kormány elegánsabban működtette volna a közszolgálatot, ezt nem győzöm hangsúlyozni, hisz a jobbagyúak azzal jönnek folyton, hogy „mér, az előzőnyócév nem volt gáz?” –,  az volt. De a Fidesz arra lett választva, hogy jobb legyen, értem? S ahelyett itt van például ez.

Szépíthetetlen a sztori: az MTI kiadta, hogy nyugdíjba vonul Thész Gabriella, a Magyar Rádió Gyemekkórusának vezetője. Az MTI, ahogy szokott, arcátlanul hazudott: a szerkesztőségem birtokába került dokumentumok szerint a kórusvezetőt szanzsén kirúgták.

Méltán világhírű, Grammy-díjra jelölt, rendszeresen világsztárokkal szereplő kórusról beszélünk, az ilyen kulturális zászlóshajók viszik a jó hírünket, ami ránk fér, különösen e vészterhes időkben. A Gyermekkórus hihetetlen színvonalát Thész Gabriella biztosította évtizedekig, zsenik kerültek ki a keze alól, soha, sehol, senki nem kérdőjelezte meg a rátermettségét, imádták a gyerekek, a szülők, a közönség, a szakma. Csak hát nem volt elég fideszes a Fidesznek.

Ami, tudjuk, nagy bibi.

Az elmúlt két évben alaposan visszaapasztották a forrásokat, a kórus vegetált, a személyi állományt  leépítették, úgyhogy a karnagynak egyedül kellett intézni mindent, vagyis kiéheztetésre játszottak. S mikor az MTVA vezetőségében rájöttek, hogy Thész Gabriella, a Magyar Köztársaság Érdemes Művésze, Liszt-díjas, Bartók-Pásztory-díjas karnagy nem adja fel, úgy vágták ki, hogy két napja maradt összepakolni. S még volt képük közleményt kiadni a nyugdíjba vonulásáról.

Ez a történet elmeséli önmagát, mi meg levonjuk a tanulságokat, mindig, mindig csak ez marad, hogy vonogatjuk azokat a kurva tanulságokat, és sírunk a sírókkal maximum, de valamit már tenni is kéne. Mert itt már a hatalmi arrogancia, ááá, végig sem mondom. Kép felett a szülők levele, jobbról balra nyisd a fájlokat.

kultúra fidesz vámpírok tisztogatás MTVA gyermekkórus

2012\07\17

Bándy Kata kifosztása

Jót, erőset, pergőset tudunk civakodni egy-egy halott felett.

Sajnos, meglehetősen sok a brutális gyilkosság Magyarországon (egy is sok), és némelyik a többinél nagyobb figyelmet kap. Miért? Egyrészt: mert valójában az egyik embert értékesebbnek tartjuk a másiknál. A szépnek és fiatalnak, a művésznek és élsportolónak a halálát mélyebb veszteségnek érezzük, mint azét, aki öreg, tehetségtelen vagy csúnya, vagy csak nem olyan jelentős személyiség. Pedig ha már a hatóságok előtt, a közvélemény szemében, a hivatalokban, a munkaerőpiacon nem vagyunk egyenlők, legalább a ravatalon annak kéne lennünk, vagy nem?

thumb.jpg

A másik: nem mindegyik halál lehet apropó ahhoz, hogy elmondjuk a véleményünket izgalmas kérdésekről. Igen, meghalt szegény, s pont így és ez által, no hát az ebből a tanulság, hogy. És már rég nem Bándy Katáról van szó, persze, miért is lenne, végtére nem vagyunk se rokonai, se ismerősei; már csak arról van szó, hogy vissza kell állítani a halálbüntetést, nem kell visszaállítani a halálbüntetést, milyen rohadékok a cigányok, nem is rohadékok, stb. Jót, erőset, pergőset tudunk civakodni egy-egy halott felett.

De ilyenkor édesanyák, testvérek, gyerekek rínak otthon, mindenki a sajátját siratja, nemcsak a szépet, egészségeset és fiatalt, hanem a csúnyát, beteget, és öreget is.

Értitek, mit akarok? Dehogyis azt, hogy ne legyünk megrendültek. Hanem hogy ha már egy nyomorult, mindegy-milyen-színű pszichopata megalázta, bántalmazta, meggyilkolta ezt a kislányt, ne fosszuk ki ráadásul! Ne dobjuk fel a politikai viták oltárára!

Rettenetes, ami történt, de semmi-semmiféle politikai tanulsága nincsen. Ha valaki őszintén együtt tud sírni a  sírókkal, tegye; a többi meg kussoljon már el!

 

kegyelet Bándy Kata

2012\07\16

Kövér László a vámpírok ellen

újkövér.jpg

Hogyan lehet egyszerre hadba szállni a rohadékokkal, és tárgyalni velük arról, hogy adjanak egy kis vért?

Tökre bírom ezt a Kövér Lacát. Nekem bejön, ha valaki maszatolás helyett, ahogy ő szokta, beszól reccsenőseket. Még akkor is bírom, ha tollforgató terroristaként esetleg nem mindenben értek vele egyet. Vagy ha – undorodva a véres történelmi ideológiáktól – egyenest hányni bírnék attól, ahogy Szálasi kutyáját, ezt mocskos, hitlerista Nyírőt védelmezi. De hát a szólás szabadsága az Országgyűlés elnökét is megilleti, úgyhogy nyomjad csak Laca, a langyosakat kiköpi az Úr!  Csak hát ne háborogj, ha elküldenek ezért az anyádba.

Most azon akadtam meg, hogy Elnök Úr milyen harcosan védi hazánkat az IMF nevű vérszipoly nemzetközi pénzintézettől. Nem ez a baj, védje csak, én spec. utálom az IMF-et nagyon. Az érthetetlen számomra az, hogy hogyan lehet egyszerre hadba szállni a rohadt vámpírokkal, és leülni velük tárgyalni arról, hogy adjanak egy kis vért? Ki érti ezt? Én nem.

Kövér a tárgyalások előtt belenyilatkozta a közszolgálatba, hogy az IMF, amely semmiképp nem akarta, hogy hazánknak sikerüljön átverekednie magát a túlsó partra (sic!), nehogy már azt higyje, hogy azt fogjuk csinálni, amit ők lediktálnak értelmetlenül (sic!). Ha én volnék az IMF, azt mondanám: nézd már, meg se szólaltam még ebben a tárgyalási körben, mire a hetyke ungarische parasztgyerek eleve megmondja, hogy értelmetlenségeket akarok és menjek a picsába. Esetleg hozzátenném, hogy milyen sajátos ez a magyar diplomáciai stílus.

Ja, Kövér hozzátette még, hogy nekünk nincs az IMF-re semmi szükségünk, ezermilliárdokban mérhető (sic!) ugyanis a pénz, amit a Külföldi Tőkés Hatalmaktól sikerült visszaszereznünk. Ez tök jó, csak tudnám, hol a búbánatban vannak azok az ezermilliárdok? És ki érzi itt úgy, hogy átért a túlsó partra? És hogy lehet, hogy valaki ennyire gátlástalanul – utoljára az őszödi pojácánál láttam ilyet – akarja verbális erőszakkal pótolni a mínuszban mérhető politikai teljesítményét?

Ezek után nyilvánvaló, hogy alakul a dolog: leül az angyalarcú Varga Mihály, szemben vele az IMF. Beszélgetnek, beszélgetnek, ám hirtelen beront a Kövér Laca harci mezben, és így rivall: „mocskos ürdüngférög, pokolravaló vámpírfajzat, eltakarodsz vissza a kénköves Ejrópába, hejj!” És általdöfi egy karóval az IMF-et, majd rászögez a földön rángatódzó testre egy feliratot, hogyaszongya: „ne bántsd a Magyart!”

Ilyesmi. Vagy az obligát seggnyalás, de akkor meg mire játszod az agyad, Laca?

brüsszel imf kövér lászló seggnyalás vámpírok

2012\07\13

Kész, a Viktor lenyomta Brüsszelt

Orban_Viktor_Fidesz_elnok_kormanyfo_europai_parlament_eu_elnokseg_2011_arc.jpg 

Nincs is más hátra, mint megkérdezni a padlón vinnyogó Uniót, hogy ezentúl köcsög vagy csicska akar-e lenni.

A Magyarok Miniszterelnöke boldog elégedettséggel utazhat hűsölni, no nyilván nem abba a szemét, aljas Európába, amely ki akart minket csinálni, hanem a reményteljes Keletre, ahonnét a fény érkezik. Orbán Viktor bejelentette a fészbukon: „a nyugdíjakat megvédtük, a béreket nem csökkentettük, hanem emeltük és megszorítás helyett inkább újraszerveztük az országot...Brüsszel hosszú ideig kifogásolta ezt, nem tetszett neki a bankadó, nem tetszett, hogy a nemzetközi cégeket is bevontuk a méltányos teherviselés rendszerébe. Nem örültek annak, hogy a devizahiteleseket rendhagyó intézkedésekkel megpróbáltuk kimenteni a bajból. Végül úgy gondolták, hogy a középosztályt adócsökkentéssel segíteni válság idején nem ésszerű dolog. Hosszú vita volt ez, de végül mindegyik kérdésben sikerült megvédeni az álláspontunkat. Ezért Brüsszel minden, Magyarország számára kirótt büntetést, fenyegetést, megtorlási kísérletet, lebeszélést abbahagyott. Így Magyarország megnyerte a válságkezelésről szóló brüsszeli vitát" .

Vagyis a magyarság – mely puszta absztrakció lenne, ha Gondviselés kegyelméből nem testesül meg Orbán Viktorban – lenyomta az ellene fenekedő uniós bürokráciát. Egyenest a fellegvárba hatolt be, és győzött. Nincs is más hátra, mint megkérdezni a padlón vinnyogó Uniót, hogy ezentúl köcsög lesz-e vagy csicska.

Ja, a valóságra is vesztegessünk néhány mondatot: húsz éve nem volt ilyen bizonytalan a jövő, és benne persze a nyugdíj. A bérszínvonal és a fizetések reálértéke nem nőtt, hanem csökkent. A Matolcsy-féle tervgazdaság legutóbbi gyöngyszeme, a Széll Kálmán 2.0 konkrétan megszorítócsomag. „Az ország újjászervezése” csupán a méregdrága hatalomkoncentrációt jelentette, amit nem kért a kutya se.

A banki- és különadóból, amire olyan veszettül büszke a Főnök, két év alatt befolyt csaknem ötszázmilliárd, miközben közel nyolcszázmilliárd ment ki a multiknak nyújtott közvetlen állami támogatásként. A devizahitelesekkel kapcsolatos intézkedés rendhagyó volt, ez stimmel, viszont szart se ért, mivel pont a rászorulókon nem segített, tömegesek a kilakoltatások. Ezt a szerencsétlen magyar középosztályt addig segítették, amíg  az kvázi megszűnt.

És a győzelemhez még annyit, hogy húsz év után Európában újra ciki magyarnak lenni.

Köszönjük, Viktor, hogy győztél nekünk! Jó pihenést!

orbán fidesz devizahitelesek Brüsszel

süti beállítások módosítása