Balavány Poszt

2013\01\09

Így működik Bayer Zsolt

0.jpgBemutatkoztam; Kubatov elröhögte magát, kérte Bayer számát, én meg elküldtem neki sms-ben.

Szerintem nem kéne arról értekezni, hogy mekkora tehetség a Zsolt és milyen kár érte; nem nagy tehetség, és nem kár érte. Bayer középszerű és félművelt Szabó Dezső-epigon, aki kevés árnyalattal, viszont mérnöki pontossággal dolgozik. A sikere titka: futószalagon gyártja, amire van kereslet.

A  tíz év alatt, míg a Nemzetnél dolgoztam, csak néhányszor találkoztam vele. Szinte mindenki viszolygott tőle a kollégák közül. Mindenki tudta, ki ő: a Párt Embere. Olykor átvágott az irodán, ahol dolgoztam, ilyenkor nem köszönt senkinek, és ez nem is igazán zavart senkit.

Kevéssel azután, hogy elment a laptól, valami adminisztrációs baki folytán én kaptam meg a telefonszámát. Elég idegesítő hetek következtek: rendszeresen hívtak azzal, hogy szevasz, Zsolt, vagy jó napot, Bayer úr. (Egyszer majdnem elmentem helyette egy lakossági fórumra, mert a polgármester nem értette a bemutatkozásom.) Mikor felhívtam Zsoltot és kértem: szóljon már az ismerőseinek, hogy én nem ő vagyok, jóízűt nevetett. Gondolom, nem intézkedett, mert másnap megcsörrent a telefonom, és egy hang így szólt: „Szevasz, figyelj, van itt valami, írd már meg, mondhatom most?” Kérdeztem, kivel beszélek, és így felelt csodálkozva: „Kubatov Gábor”. Bemutatkoztam; Kubatov elröhögte magát, kérte Bayer számát, én meg elküldtem neki sms-ben.

Szóval tudtuk, hogy ő a Büszke Pártember, da azt azért nem, hogy ennyire közvetlen vezérléssel működik. Zsolt nem egyszerűen egy nemzeti-konzervatív újságíró, aki kritizálja a ballib politikát. Zsolt hangja a Párt hangja, ez van. Hát persze, hogy nem lesz itt semmi komolyan vehető elhatárolódás.

 

magyar nemzet bayer zsolt Kubatov Gábor

2013\01\05

Wittner Mária teológiája

wittner02.jpgMondják, hogy ez Mária országa, de lassan nem tudom, hogy a Szűzé-e, avagy Wittneré. Utóbbi pl. azzal indokolt egy parlamenti döntést, hogy hány Isten van szerinte.

Néhány napja került napvilágra a jegyzőkönyv arról, miként utasította el a Lectorium Rosicrucianum Egyesület egyházzá lételét a – hit és erkölcs dolgában tévedhetetlen – kétharmad. Nálunk több mint húsz éves, amúgy nemzetközi a kisegyház; jön, kuncsorog, hogy tessék szíves lenni; a Fidesz-KDNP pedig, irgalmas és keresztényi módon, kb. tíz perc alatt szétalázza.

A jegyzőkönyvből kopizok:

Lukács Tamás (KDNP): "Azt gondolom, hogy nagy világvallás autentikus hazai képviselőinek sem tekinthetők, de ha igen, akkor cáfoljanak meg, tudniillik ezzel a számmal, ezzel a 15 ezerrel nem gondolom, hogy egyetlen vallásszociológus vagy vallástörténész nagy világvallásnak tekintené az Önök egyházát".

Wittner Mária (Fidesz): "Valamikor pogány hitűnek mondtak minket, nem voltunk pogány hitűek, egyistenhívők voltunk. Aztán jött a reformáció, a Református Egyházzal, aztán az evangélikus, és osztódunk, mint az amőba, holott csak egy Isten van. Na most, nem hiszem, hogy túlzottan teret nyerne ez az egyesület Magyarországon, de mindenesetre én azt mondom, hogy nem kellene talán egyházként beállítani a szektákat. Nem tudom, hogy milyen céllal és milyen világbirodalmi céllal csinálják ezt, hogy most már az egyháznál is az van, hogy oszd meg, és uralkodj! Van itt kereszténység, van itt a Katolikus Egyház, ami több mint kétezer éves, és Magyarországon is ezer éve van, van a reformációból eredő Református Egyház, de számomra az volt a megdöbbentő, hogy '90 óta bejegyeztek ebben az országban a bíróságokon 187 egyházat. Uraim! Egy Isten van! Egy Isten van!"

Varga László (KDNP): "...végül is a keresztyénséghez vagy a buddhizmushoz áll közelebb az, amit Önök tanítanak, mert mind a kettő benne van abban, amit leírtak (...) Ha valami méltatlan ezen a mai beszélgetésen, az, hogy azt a törvényt bíráljuk, amit az Országgyűlés többségével elfogadott, és jogérvényes. Nem az a dolgunk ma, hogy azt bíráljuk, hanem azt döntsük el, hogy ez az x nevű, mert nem tudom kimondani a nevüket, ez az x nevű egyesület alkalmas egyházzá válni vagy nem. Kész!"

És a Rózsakeresztesekről nem tudok sokat: van egy ilyen ezotérikus hagyomány, és úgy hírlik, a rá szerveződött csoport tagjai nem térítenek erőszakkal, nem állítanak máglyát és nem abuzálnak gyermekeket. Akár el is férhetnének a nap alatt, ha az nem volna narancsszínű.

Mondják, hogy ez Mária országa, de lassan nem tudom, hogy a Szűzé, avagy Wittneré, aki azzal indokol egy politikai döntést, hogy hány isten van. És mi van, ha akármennyi? Mi van, ha tényleg egy, és Mohamed az ő prófétája? Mindez mit számít politikailag?  Azonkívül: tényleg egy katolikus néni fogja megmondani, melyik egyháznak vannak „világbirodalmi ambíciói”?

„Most menjetek, és erőszakoljátok rá a dogmáitokat mindenkire, fittyet hányva a lekiismereti szabadságra. Ne tűrjétek, hogy a ti vallásotokon kívül más is lehessen a földön: üldözzétek a többit tűzzel, vassal, törvénnyel.”

Emlékszik valaki ilyen krisztusi megbízatásra?

 

vallás egyházügyi törvény Wittner Mária

2013\01\03

Így gondozd az Esterházyt

000059609-6992-330.jpgJó, tudom, itt az ész már meg sem áll, mit nekünk egy kis cenzúra, a közmédiának hazudott pártcsatornák rég így működnek: aki barátunk, mehet, de ne mondjon bármit, aki nem barátunk, azt meg kikockázzuk, letagadjuk, nyilatkozatát elferdítjük.

Most történetesen Esterházy Péter ajánlóját cenzúrázta meg valami közúr a közrádióban. Az író azt találta volna állítani a Nemzetiről, hogy még soha ilyen közel nem volt a közönségéhez, mint  Alföldi vezetése alatt, és hát e kitételt az illető, akinek vélhetőleg sose tudjuk meg a nevét (minek is) egyszerűen törölte. Gondolta, nem kell.

Esterházy egyébként vitán felül irodalmunk Puskás Öcsije, már ami a renomét illeti. Rövidesen a kézzel írott bevásárlólistáit is neves színészek szavalják majd, hiszen nem akármit tett és tesz a sokat emlegetett asztalra, de most nem írok himnuszt: Esterházy Péter az, aki, tehát a közmédia alkalmazottja normál esetben nem nyúl a szövegéhez, pláne így.

A legszörnyűbb a dologban, hogy meg lehet szokni, emelkedik az ingerküszöb, egy ponton  túl uncsi; igen, demokrácia- és szólásszabadságdeficit van, mondjuk kétszázadszor, de a bőr is ott keményedik, ahol ütik. Ordítás helyett sziszegünk, aztán azt sem.

Pedig ha megszokjuk, ami ebben az országban megy, ha próbálunk kibekkelni és békén tűrni, akkor végünk van; és ez nem uszítás vagy riogatás, csak ténymegállapítás.

 

(Lapzárta után kaptuk, hogy az MTVA elnézést kér és azt mondja, nincs  is cenzúra, ellenben a szerkesztő a hibás. Persze, hibás a szerencsétlen, hiszen tartotta magát a közszolgálati ágendához. Van cenzúra, a fene enné meg.)

 

cenzúra demokrácia szólásszabadság közmédia Nemzeti Színház Esterházy Péter

2012\12\24

Ma született bárány

Bejegyzés alcíme...

untitled.png

Jézus a mi igazi ellenségünk.

Régi tétel, tudjuk jól, de nem eléggé: a gondolkodásunk eredendően ellenségképekkel dolgozik. Szükségünk van ellenségre, mert  a bajnak oka van, és a baj oka nem lehetek én, sem az enyéim. Az ovis gyerekektől is is folyton ezt hallani: „nem én voltam, ő volt.”

Ellenség nélkül a világ félelmetesen bonyolult. Sokkal megnyugatóbb, ha azt mondjuk: miatta, miattuk van a baj. A gyűlölet erkölcsileg igazolható: mi volna erkölcsösebb, mint a  probléma okozóját, a BŰNÖST kiiktatni, az emberiség vagy a nemzet boldogulása érdekében?

Hát persze, hogy így elpusztítjuk egymást.

De a Jászolba-született az Írások szerint azért jött, hogy Ő legyen az ellenség. Ezt mondja: „nem ő volt, én voltam. Én vagyok a haragod tárgya. Én vagyok a cigány, a zsidó, a piréz, a néger, én vagyok a parázna, a náci, a buzi,  én vagyok a kiállhatatlan szomszédod, én vagyok a volt férjed, a hülye főnököd, a troll a blogodban – engem gyűlölj, üss, rekessz ki, ne adj szállást, kövezz meg, űzz a városon kívül, gyalázz és rágalmazz, és őket ne bántsd.”

Fényes nyelű, nehéz kalapács van a kezedben. 

 

jézus bárány keresztény bűn gyűlölet

2012\12\23

A mások étele

20121222_01.jpg

Több mint 30 százalékkal nőtt a gyermekszegénység – mikor a hatalom fényezi magát, elég ennyit mondani.

„Erősek vagyunk, szépek vagyunk, okosak vagyunk, győztesek vagyunk, állunk, mint a cövek, megmentettük a devizahiteleseket, megmentettük a munkahelyeket, megvédtük a külhoniakat, helyreállítottuk a magyarság becsületét, lenyomtuk a spekulánsokat, rendbe raktuk a felsőoktatást, véget vetettünk a válságnak, minket csodál a világ.”

Magyarországon az elmúlt két évben kiugróan, több mint 30 százalékkal nőtt a gyermekszegénység. Tulajdonképpen bármire, amivel a jelenlegi hatalmi elit fényezi magát, elég ennyit mondani.

Békés Karácsonyt, Hölgyem és Uraim! Jó étvágyat!

(fotó innen.)

  

 

gyerek kormány étel szegénység

2012\12\20

Hogy akarsz meghalni?

bosch38.jpgTalálkoztam az Úrral, de ezt most nem részletezném.

Ha a majáknak igazuk van, akkor 21-én délelőtt beüt a világvége, és e földi pályafutást tisztelettel és kollektíve befejezzük – túlzás lenne azt állítani, hogy minden szép volt és jó, de azért akadtak kellemes pillanataink, csók mindenkinek. Az is igaz, hogy elég sok erőlködésünk bizonyul semmisnek: nemcsak a kalóriatáblázatokkal gyötörtük magunkat hiába, álmaink társadalmát sem sikerült megvalósítani; de legalább senkinek, a butáknak és a gonoszoknak sem sikerült.

Vagy igen.

A vicces az a dologban, hogy biztos vagyok benne: kamu az egész. Persze, a világunk véges, sőt csupa vég, ugyanakkor csupa kezdet, tehát nem lesz vége neki, hanem van. Folyton. Ugyanakkor biztos igaz, hogy egyszer beüt a megacóresz, és – ahogy a tudomány és a Biblia is tanítja – „az elemek égve felbomlanak”.

Személyes okok miatt (találkoztam az Úrral, de ezt most nem részletezném)  a bibliai történetben hiszek, ami azt jelenti, hogy szerintem mindannyian abban a sztoriban élünk. És ott úgy van, hogy „senki nem fogja tudni a napot és az órát” . Ezért a holnap délelőttnek látom a legkevesebb esélyét (lehet persze, hogy pont ez a trükk).

Abban a sztoriban, amiben szerintem mindannyian élünk, a világvége nem természeti csapás. Ugyanúgy az Isten viszi véghez, mint a teremtést. Nemcsak vég, hanem kezdet: átolvadás valami másba, ami rettenetes vagy nagyon szép. Mert mindaz, ami itt csonka, béna és párhuzamos, ott teljes és találkozik. Azok az egzisztenciák, amelyek a gyűlöletre utaztak, ugyanúgy elérik a célállomást, mint a többbiek. A kérdés persze az, hogy te hogy akarsz meghalni.

Nyilván vegyes a kép, mind tudtunk szeretni és gyűlölni ezerrel, de a jó tetteink számítottak botlásnak, vagy az önzésünk és gyülölködéseink? És ha rosszak voltunk, mert ebben a történetben igazából mind azok voltunk, mit tudunk csinálni a bennünk lakó rosszal? Hova a francba hajítjuk, hova dugjuk gyorsan, a Nagy Pillanat előtt, mint gengszter a szajrét, mikor már hallja a folyosón a közeledő lépteket? Ebben a történetben van valaki, aki azt mondja: add ide, hadd legyen az enyém.

Még csak annyi, hogy szerintem ma érdemes megmondani valakinek, akit szeretünk, hogy szeretjük. És esetleg – ez már nehezebb – bocsánatot kérni attól, akit nem tudtunk szeretni, pedig kellett volna. Világvége ide vagy oda, ebből baj nem lehet.

 

világvége gyűlölet maják Biblia

2012\12\13

Dolgozat helyett most történelmet írnak

pict516.jpgE napokban a gyerekeink csinálják a politikát. És hát lássuk be: jobbak, mint mi. Ebben is.

Nagyon szégyellném magamat azok helyében, akik törvénysértéseket emlegetnek, meg arra tesznek körülményeskedő utalásokat, vajh melyik párt kottájából játszanak a napok óta lázadó fiatalok. Nem, nem követnek el törvénysértést. Engedelmeskednek a legtutibb belső törvénynek: az elementáris, még romlatlan igazságérzetüknek. A pártokat meg, helyesen, elküldik a francba.

Büszkék lehetünk a fiataljainkra, nem sikerült őket elrontanunk. Mondjuk meg nekik: srácok, ne kövessetek minket, vacak nemzedék a mienk! Tök jó, hogy míg a „felnőttek” azon szerencsétlenkednek, hanyadik típusú összefogással lehet eltávolítani egy kártékony kormányzatot – és az egész végül megint arról szól, hogy ki kit gyűlöl engesztelhetetlenül – ti kiálltok, és azt mondjátok a hatalomnak: NEM.

Az a helyzet, srácok, hogy helyesek vagytok és bátrak. És erősek, erősebbek, mint a hatalom. Reszketni méltóztatnak, összeverődik a térdük, ha rátok néznek. Verődjön is.

S ha csak egy ujjal hozzátok mernek érni, akkor végük van. Mert akkor nagyon, nagyon, de nagyon sokan leszünk ellenük.

 

A kép innen való

demokrácia gyerekek törvény hallgatói diákok

2012\11\29

Novák Előd legmagvasabb gondolatai

novak-elod-mandiner-d000156643a65fb9bbd41.jpgTisztelt Olvasók, az alábbiakban teszünk egy gyors kirándulást a Jobbik képviselőjének agyába. Íme:

................

.....................

...............

zsidó

.....................

.......

buzi

....................

.....................buzizsidó

................

................................

cigány

cigánycigány.......................

............................

..................

.........................................

.................

...............................zsidó

 

(Egyebet, sajnos, nem találtunk. A képet loptuk, innen. A Szerk)

jobbik novák előd IQ

2012\11\12

Gyurcsány, Kuncze: nem és nem

egyház.pngEgész egyszerűen nincs jobboldali, aki valaha az életben támogatna egy politikai formációt, melyben Gyurcsány vagy Kuncze jelen van.

Ha Bajnai Gordon tényleg középre akar politizálni, és tényleg új köztársaságot akar építeni (konszenzusos demokráciával, árokbetemetéssel stb.,) az igen érdekes kísérlet –  számos lehetetlen feladatot kell megoldani hozzá, de hát az életben olykor megtörténik, ami elméletileg lehetetlen. Azonban az egész hatalmasan becsődölhet már az elején, két dolog miatt: az egyiket Gyurcsány Ferencnek, a másikat Kuncze Gábornak hívják.

Az előzőnyócévnek s e korszak epizódjainak persze eltérő olvasatai léteznek, melyek közös pontja tán csak annyi, hogy kizárják egymást. Például 2006 ősze az egyik olvasat szerint: az őszödi  igazságbeszéd után jött a hermeneutikára vak, gyújtogató csürhe, bántotta a rendőröket, veszélybe sodorta az alkotmányos rendet; Gyurcsány Ferenc végül kénytelen volt határozottan fellépni – történhettek „túlkapások”, de hát mindig van hibaszázalék. A másik olvasat: az őszödi beszéddel lebukott a hazudozó Gyurcsány, a polgárok felháborodásukban utcára vonultak, a rendőrség előbb vegzálgatta őket, aztán a szélsőséges elemeket – hibaszázalék! – a  békés tömegre nyomta, s vérbe fojtotta  a tiltakozást.

Az egyéb interpretációk a fentieket variálják. S persze meg kell említenem, hogy az ún. balliberális táborban is igen sokan vannak, akik már másként látják 2006-ot és az akkori rezsimet, mint látták az események sodrában. 

Sok időt, lemondást, energiát, az igazság és a másik ember iránti alázatot követelő munka lenne legalább annyi kompromisszumra jutni, hogy megtűrjük egymás olvasatait. Attól félek, pillanatnyilag nemcsak idő és egyebek, hanem – sajnos – számottevő igény sincs erre. (Most nem mondanám el, miért gondolok sok rosszat Gyurcsány és/vagy Kuncze tevékenységéről, elmondtam sokszor. Ennek ellenére kész vagyok megértéssel fogadni, ha valaki számára ők a mögöttünk levő időszak pozitív hősei.)

Ám ha az új megyezés és a középre politizálás azt jelenti (mi mást?), hogy nemcsak az eddigi politikai kultúrából kiábrándult és balra húzó szavazókat, hanem a Fideszben csalódott jobboldaliakat is meg akarja szólítani, akkor az első és legfontosabb lépés, hogy Bajnai egyértelművé teszi: nem működik együtt sem Gyurcsányal, sem Kunczéval – senkivel az Old Deal vezető figurái közül. Különösen, hogy nevezettek semmi jelét nem adták, hogy a jövőben másként csinálnának bármit is. Bajnai igyekezetét az újfajta összefogásért  csupán az teheti hitelessé, ha folytatja a kritikus szembehelyezkedést nemcsak az elmúlt kettő, de az elmúlt tíz évvel, saját  adósságát is vállalva. (Egyébként, számomra meglepő és impozáns módon, elég komoly lépéseket tett ennek érdelében.)

Egész egyszerűen nincs az a jobbboldali, aki valaha az életben támogatna egy Gyurcsány vagy Kuncze jelenlétével fémjelzett formációt. Még olyat sem, amelyben „most nem időszerű”, de lehetséges, hogy egyszer felbukkannak.Tudomásul kell venni, hogy a politikai kommunikációban nem személyek, hanem brandek versenyeznek egymással. A nevekhez konnotációk és erős érzelmek tapadnak, amiket nem lehet csak úgy kikapcsolni. Ezt a Fidesz pontosan tudja. Látják, hogy zajlik a Bajnai-brand átvezetése, s ez akkora rémületet okozott a vezérkarban,  hogy elindították az ellenkampányt, melynek lényege, hogy Bajnai nevét Gyurcsányéval kell nagyon sokszor együtt mondani.

Vannak, nyilván, alternatívák. Talán fel lehet építeni Gyurcsánnyal, Kunczéval és az MSZP-vel egy masszív, magát baloldaliként identifikáló, a Fidesszel 2014-ben versenyképes pártszövetséget. (Az LMP, amely számomra jelenleg a legelfogadhatóbb párt, ehhez nyilván nem asszisztálna; kérdés, hogy a Milla megtenné-e, de tegyük föl.) Ez nyilván áttetszőbb kommunikációt igényelne, s enyhülne a feszültség a balliberális táborban. Legfeljebb a rendszerkritikus, Gyurcsányból és Kunczéból is kiábrándult tömeg válna egy időre otthontalanná, amíg az idealistább részük meg nem találná az LMP-t, a pragmatikusabb pedig – a „kisebbik rossz” elvén – a végére csak visszatalálna a balos összefogáshoz, lenyelve a béká(ka)t.

Azonban ha ez a stratégia sikerrel járna, és ezúttal a baloldal venne győzelmet a jobboldal felett, nem változna lényegében semmi. Ebben a régi, rossz háborúban nem lehet akkorát nyerni, hogy utána eljöjjön a béke. A szekértáborok harcában, a „mi és ők” logika szerint csak leigázni lehet a másik felet, majd megalázni és uralkodni rajta. Na ez az, ami évtizedek óta zajlik, és amibe egy ország pusztul bele. Úgyhogy engem cseppet sem lelkesít az a perspektíva, hogy 2014-ben visszajöhet, ami 2010 előtt volt. És biztos, hogy ezt milliók nevében mondom.

(Azt már csak zárójelben teszem hozzá: vajon a hűvös politikai matek szerint tényleg akkora tényező Gyurcsány Ferenc vagy Kuncze Gábor, hogy ne lehetne udavariasan és egyértelműen ajtót mutatni nekik?)

politika LMP Gyurcsány Bajnai Milla Kuncze

2012\11\07

Konzervatív vagyok és örülök Obamának

obama-easter-2.jpgÍme, néhány érv, ami miatt magyar konzervatívként örülök Barack Obama, pontosabban az Amerikai Egyesült Államok választási sikerének:

1. A szerves fejlődés híve vagyok, vagyis többnyire idegenkedem a gyors és radikális változtatásoktól, a „forradalmaktól”, és csodálkozom, hogy a Fidesz felforgató, jakobinus tempóját milyen lelkesen ünneplik  egyes magyar konzervatívok. Obama kiegyensúlyozott, higgadt és békés reformjai sokkal közelebb állnak a szívemhez, mint az egykori Bush-kabinet pökhendi, a világot hevesen átrendezni óhajtó „hard government” stílusa.

2. Szomorúan, de hiszek az emberi lény gyarlóságában, tehát nem gondolom, hogy a minél több szabadság a jó élet legfontosabb feltétele. Ez persze nem jelenti, hogy ne tartanám létszükségletnek a szabadságot, és ne borzadnék mindentől, ami diktatorikus. Csupán azt jelenti, hogy nem tartom jónak – sőt, lehetségesnek sem – a szabályozatlan piacot, valamint a közösségi (igen, állami) intézményrendszer mindenáron való minimalizálását. A komcsi, lenyúlós államosítási lázat, ami most épp a Fidesz egyik betegsége, veszélyesnek gondolom – de osztozom azok véleményében, akik szerint az igazi szabadságnak biztonságos keretei vannak, és bölcsen kiépített rendje. Ezért nekem tetszik, hogy Barack Obama erősebb és hatékonyabb államot épített, és nem értek egyet azokkal, akik emiatt elsiratják a szabadságot.

3. Az európai konzervatív hagyománynak az a vonulata lelkesít, amely megalkotta a jóléti államot, a szociális piacgazdaságot. Úgy hiszem, a jó (kb.normális) élet közösségi, és a politikai közösségnek van felelőssége a gyenge, erőtlen, leszakadó tagjaival szemben. A közöségi szolidaritást nem valami kedves, szívmelengető luxusnak, hanem a jó élet egyik alapvető feltételének tartom. Ez morálisan szerintem kötelező, bármennyire kockázatos. Ezért nekem tetszik Barack Obama szociális érzékenysége, amiről a válság mélypontjain sem feledkezett meg, sőt.

4. A konzervatív „tanításhoz” (most tételezzük fel, hogy van ilyen) kapcsolódva mélyen hiszek abban, hogy az ember harcos lény (bellum omnium contra omnes, mondja Hobbes). De abban is hiszek – akár pont Hobbes nyomán – hogy a háború rossz és kerülendő, míg csak lehetséges. Ezért Obama óvatos békepolitikája – különösen a Közel-Keleten – sokkal rokonszenvesebb a számomra, mint az örökös szélsőrepublikánus hőzöngés, ami lángba boríthatja a világot.

5. Keresztény-konzervatívként azt nevezem jó életnek, ha az ember harmóniában él a teremtett világgal, ahelyett, hogy tönkretenné. Ezért nekem tetszik,  hogy Obama egyre inkább integrálja a zöld gondolatot (ebben akár lehetne bátrabb is), szemben mondjuk az elődje ökológiai érzéketlenségével.

Ami pedig az egyéb, klasszikus témákat (melegházasság, abortusz, eutanázia, fegyvertartás, halálbüntetés, iszlám kontra kereszténység, terrorizmus stb.) illeti: a konzervatívok fundi szárnya szerintem fölöslegesen aggódik. Obama nem fogja pl. népszerűsíteni az abortuszt (betiltani pedig még az elődje sem merte); nem fogja bátorítani a terroristákat (nem Bush, hanem ő végeztette ki Bin Ladent), valószínűleg nem fogja eltörölni a halálbüntetést (sajnos). Amint az elmúlt négy évben kiderült, Obama – bár sok tekintetben liberális, tehát többet bíz az emberek lelkiismeretére, mint a republikánusok – kétségkívül igazi amerikai, aki saját nemzete kultúrájában él. Nem kételkedem benne, hogy őszinte keresztény hívő, egyértelműnek tartom, hogy okos politikus és jóakaratú ember.

Sokat tehet érte, hogy a következő négy évben – valamivel – jobb legyen a világ.  

 

 A képet itt találtam.

politika háború állam konzervatív Obama