Így gondozd az Esterházyt

000059609-6992-330.jpgJó, tudom, itt az ész már meg sem áll, mit nekünk egy kis cenzúra, a közmédiának hazudott pártcsatornák rég így működnek: aki barátunk, mehet, de ne mondjon bármit, aki nem barátunk, azt meg kikockázzuk, letagadjuk, nyilatkozatát elferdítjük.

Most történetesen Esterházy Péter ajánlóját cenzúrázta meg valami közúr a közrádióban. Az író azt találta volna állítani a Nemzetiről, hogy még soha ilyen közel nem volt a közönségéhez, mint  Alföldi vezetése alatt, és hát e kitételt az illető, akinek vélhetőleg sose tudjuk meg a nevét (minek is) egyszerűen törölte. Gondolta, nem kell.

Esterházy egyébként vitán felül irodalmunk Puskás Öcsije, már ami a renomét illeti. Rövidesen a kézzel írott bevásárlólistáit is neves színészek szavalják majd, hiszen nem akármit tett és tesz a sokat emlegetett asztalra, de most nem írok himnuszt: Esterházy Péter az, aki, tehát a közmédia alkalmazottja normál esetben nem nyúl a szövegéhez, pláne így.

A legszörnyűbb a dologban, hogy meg lehet szokni, emelkedik az ingerküszöb, egy ponton  túl uncsi; igen, demokrácia- és szólásszabadságdeficit van, mondjuk kétszázadszor, de a bőr is ott keményedik, ahol ütik. Ordítás helyett sziszegünk, aztán azt sem.

Pedig ha megszokjuk, ami ebben az országban megy, ha próbálunk kibekkelni és békén tűrni, akkor végünk van; és ez nem uszítás vagy riogatás, csak ténymegállapítás.

 

(Lapzárta után kaptuk, hogy az MTVA elnézést kér és azt mondja, nincs  is cenzúra, ellenben a szerkesztő a hibás. Persze, hibás a szerencsétlen, hiszen tartotta magát a közszolgálati ágendához. Van cenzúra, a fene enné meg.)